1.rész-Rettenetes Rengető

Ma is korán keltem, de az új kávéfőzőre. Megnéztem az órát, és kómásan sétáltam le a lépcsőn. Útközben találkoztam Kyle-al, aki alvós naciban sétált le, aztán megakadt a szeme a pizsi felsőmön.

-Ez nem az én felsőm?-kérdezte kávéval a kezében.

-Csak volt.-aztán leértünk. Megálltunk a lépcsőn és álmosan néztünk a kávégépet ütögető Justine nénit.

-Sziasztok,gyereket.-köszönt kedvesen, majd tovább ütögette a sípoló szerkezetet.

-Justine néni, reggel 2 óra van. mit tetszik csinálni ilyen korán?-töröltem meg a szemem álmosan. 

-Jaj, de kis édes a felsőd.-tért el a témától. Hát...tényleg naon cuki. Kyle vette de neki nem tetszett és elloptam, mert nekem nagyon is. Batman jele van rajta és háromszor is bele férek. Naon szeretem.

-Justine, kávét akartál volna szerelni?-kérdezte Kyle félig aludva.

-Főzni.-suttogtam oda neki.

-Főzni, na.

-Hát, igen. Segítené... Neked honnan van kávéd?-állt meg a szeme Kyle kezében tartott bögrén. 

-Van saját, nem sípoló kávéfőzőm.-jelentette ki.

-Csinálnál nekem is egyet?-kérdezte reménykedve.

-Persze, egy pillanat.-mondta és mielőtt felment kihúzta a kávéfőző zsinórját a falból. ez után én is visszamentem aludni. Reggel rendes időben felkeltem és összeraktam a tancuccom, és lementem segíteni Justine néninek. Épp Kyle-t oktatta, hogy hogyan kell a kasszát használni. Felkötöttem a köpenyem és vártam az első vendégemet. Egy szőke hajú, zöld szemű srác lépett be a barátjával, majd elkezdtek veszekedni. egy idő után odajöttek, hozzám.

-Szia. Ugye ez egy bolt?-kérdezte a barátja rátehénkedve a pultra.

-Bocs, de ez egy kávézó.-jelentettem ki nevetve, mert láttam hogy  szőke srác a nevetés küszöbén küzd. Aztán a barátjának leesett, hogy tévedett és kitört a mögötte lévő srácból a nevetés.

-De lehet, hogy van neki, egy próbát megér.-mentegetőzött.

-Miben segíthetek?-fordultam a szőkeség felé kedvesen.

-Trappista sajtot akartam volna venni, de mivel ez nem bolt...-és újra elöntötte a nevetnék. 

-Jól van.-fordult be a barátja.

-Van Trappista sajtunk. Pillanat és hozom.-mondtam, és hoztam a srácnak egy "kis" sajtot.

-Köszi, de cserébe veszünk is valamit.-mosolygott kedvesen. Közben kiderült, hogy Adrien a neve. Hamar sikerült kiszolgálni, aztán nem sokkal később megjelent Bogi is. Mondta, hogy benéz suli előtt, de megállítottam és felfutottam a cuccomért, majd én is iskolába indultam vele. Suli előtt találkoztunk Ezrával(Bogi új barátja) és együtt mentünk be az épületbe. Az osztály terembe érve lefagyva megálltam az ajtó mellett. Egy srác ült a padomnál. Nagyon magas volt, és barna haja, hasonlított Adrien-éhez. Borostyán színű szeme rikított már messziről. A vállán sport táska volt, gondolom edző cucc lehetett. A válla szélesebb volt, gondolom bicepszben sem hiánykodott ☺. Oda sétáltam a mellette lévő helyre majd letéve a táskám le ültem mellé és köszöntem neki.

-Szia.-mosolyogtam, mire felállt és kedvesen nyújtotta a jobbját.

-Szia. Zack vagyok.-mutatkozott be majd kezet ráztam vele.

-Én Kata vagyok. De a Katust jobban kedvelem.-mosolyogtam majd leültünk és neki álltunk beszélgetni. Legnagyobb örömömre az egész tanítást végig beszéltük. Nap végén sajna mennünk kellett így felálltunk az utolsó csengetés után.

-Majd holnap találkozunk.-állt fel ő is és felvette a vállára a sporttáskáját.

-Majd holnap.-vettem fel én is.

-Szia.-intett már az ajtóból.

-Szia!-köszöntem vissza integetve.

-Hogy hívják?-állt meg mellettem Bogi,Ezra kíséretével.

-Kit?-kérdeztem az ajtót bámulva.

-Hát őt.-mosolygott.

-Zack.-feleltem elábrándozva.

-Eljöttök megnézni a karate órát?-kérdezte Ezra.

-Persze! Kitartja?-kérdezte beleegyezve Bogi.
-Még nem tudom. Zack mesélte, hogy nem rég kezdték.-mondta Ezra a lent készülődő emberekre mutatva.
-Mikor kezdődik?-kérdezte Bogi.
-Még fél óra.-mutatott az órájára Ezra.
-Addig nincs kedvetek beugrani a kávézóba? Meghívlak titeket egy sütire.-kacsintottam rájuk.
-Benne vagyok!-vágták rá egyszerre, amire mind a hárman felnevettünk. Így is tettünk. Elmentünk és mindketten ettek egy fánkot. Az "uzsi" után visszasétáltunk a suliba a karate órára, és addigra már pont elkészültek az előkészítéssel.
-Sziasztok!-lépett oda hozzánk Zack.
-Helló!-köszöntünk mindhárman.
-Akkor kipróbáljátok?-érdeklődött kedvesen.
-Hát, mi nem úgy készültünk...-dadogtam zavartan.
-Jaj, nem lesz tőle semmi bajotok!-mosolygott és megragadta a karom és "lekísért". E kis incidens után persze Bogiék is követtek minket. Aztán egy darabig álltunk a tatamin, majd Bogi megtőrte a csendet.
-És most mi lesz?-kérdezte
-Nem tudom. Valószínűleg mindjárt megérkezik a tanító is, és akkor elkezdjük.- Nézett körbe Ezra

Nem telt bele fél perc se, és megérkezett az előbb megemlített személy is. A sporttáskáját az egyik padra rakva kezdte el beszédét.

- Sziasztok! Úgy látom, jó sokan gyűltünk ma össze. Sőt, újakat is köszönthetünk. Remek! Az én nevem John Merlyn. Mindenkit üdvözlök.- Kezdte el az edzést. Aztán mindenkit beállított párokba. Én Zack-et kaptam(♥),Bogi pedig Ezrát(dupla ♥). Mivel Zack régóta jár karatézni, így nekünk könnyebb dolgunk volt, de Bogiéknak többet segítettek. Mivel sok(na jó, majdnem az összes mozdulatot) mozdulatot rosszul csináltam így Zack sokszor állítgatott át. Volt mikor rosszul helyezkedtem, vagy hasonlók. Aztán, mikor épp "ütni " akartam elcsúszott a lábam a szőnyegen(zokniba voltunk) és egy nagyot huppantam. Erre Bogi és Ezra is odakapta a fejét.

-Neked ez nem megy, lelkem.-mosolygott Zack majd kedvesen nyújtotta a kezét, hogy felsegítsen.

-Úgy gondolod?-nevettem fel miközben felálltam. Ekkor Ezráékból is kitört a nevetés, így mi is nevettünk, majd folytattunk a gyakorlást. Már majdnem sikerült elsajátítanom az "alap helyzetből ütést" amikor egy szumó harcos jelent meg. Elkezdett a lábaival dobbantgatni, így földrengést kialakítva. Láttam ahogyan a tömeg el menekül és azt is láttam, ahogy' Ezra elvezeti Bogit(oan cukik♥). És én még mindig lefagyva néztem össze-vissza amikor Zack ragadta meg a karom.

-Gyere!-mondta és kivezetett a bejáraton.

-De, Bogi arra van!!-kiáltottam a barátosném után.

-Nem baj.-mondta futás közben.-Ezra tudja mit csinál.-kanyarodott be amikor elágazáshoz értünk.-Itt jók leszünk.-állt meg.

-Viszont nekem dolgom van. Sietek!-futottam be a lány mosdóba.

-Jaj, de cuki ez a srác.-álmodozott Dreamy.

-Tudom.-szűrtem ki egy szót a nagy levegő vételekből.-Dreamy! Pikkelyeket fel!-és gyorsan átváltoztam Fúriává. Óvatosan körbe néztem, hogy hogyan tudok kijutni. Szerencsére volt egy ablak amin kitudok repülni. Gyorsan nyitottam és repülés közben kerestem Hiúz. Ő is épp szabadulni próbált. Kedvesen felkaptam ugrás közben, majd lenéztem a kezeim között, hogy csak én vagyok az.

-Meg vagy.

-Csak el ne ejts.-kapaszkodott meg a kezeimbe belemélyesztve a karmait.

-Áú!-kiáltottam fel.

-Bocsi.

-Semmi gond.Már nem fáj.-mosolyodtam el és leraktam a a gonoszhoz érve. Épp repülő társamat, aki ügyesen cselezett. Minket is majdnem eltalált de sikerült kivédnem. Miután idegesen megrengette a földet leraktam Hiúzt egy biztonságos helyre. Ekkor kezdtem belézengeni óvatosan a diákok, hogy megnézzék a harcot. Persze a telefon sem maradt a táskában.

-Utálom, ha ezt csinálja.-nyavalygott Macska.

-Ugyan már.-mondta Hiúz majd leugrott.

Aztán Hiúz megrohamozta a gonoszt, de az ügyet sem vetve rá eldobta, mint egy labdát, de én sietve elkaptam és lettem egy biztos helyre. Egy darabig rohamoztunk, de egy fikarcnyit sem sebesült meg. Aztán megragadta Katicát és elrohant vele. Macska rögtön a bogárkája után eredt, Hiúzzal együtt. Mi persze, Főnix-el fedeztük őket. Aztán tettem közben egy kőrt és találkozott a tekintetem Zack-ével, aki ámulattal nézte Fúria siklását. Ezt elhagyva siettem a többiek után. Egy ideig kerestük őket, majd megálltunk egy háztetőn tanácskozni.
- Na jó. Most mi legyen? Nem találjuk őket sehol.- Szálltam le közéjük.
- Nem tudom.- Nézett körbe Főnix
- Tovább kell keresnünk!- Utasított Macska
- Gondolkodjunk logikusan. Hová tudna elbújni egy ilyen nagy ember?- Agyalt Hiúz.
- Vigyázat!- Mondta Főnix, mire mindannyian eltűntünk onnan. Egy újabb gonosz jelent meg a színen. A ruhája egy kicsit ijesztőbb volt, mint az eddig legyőzött gonoszoké. A színe fekete, a minták rajta pedig pirosak. Egy műanyag flakon (?) segítségével megsokszorozta magát, majd ránk támadt. Szinte időnk sem volt reagálni, mindez olyan gyorsan történt. Egy ideig csak ugráltunk a támadások elől, utána már vissza is vágtunk. Kiderült, hogy ha hozzáérünk a hologrammokhoz, akkor azok porrá válnak. Nem telt sok időbe, és az összes hologrammot eltűntettük. Már csak egy ellenfél volt, aki egy ház tetején bújkált. Odamentünk hozzá, és körbezártuk. Már éppen sikerült volna megszerezni az akumát, amikor Katica tűnt fel a színen.
- Sziasztok!- Köszönt
- De téged elvitt a Rengető.- Futott oda mellé Macska
- Igen, de kiszabadultam.- Mosolygott
- Hm.... Valami nem stimmel...- Agyaltam.
- Igazad van. Katica csak nem szabadulhatott ki olyan könnyen...- Gondolkozott Hiúz is.
- Igazad van!- Mondta a holosrác, majd kiugrott a közölünk.
Odahívta maga mellé Katicát, aztán hozzáért, amitől a bogárka elporladt. Ő is egy hologram volt. Elegem van belőlük! Mindannyian támadásra készen álltunk, majd a gonosz leugrott a tetőről.
- Gyerünk! Utána!- Utasított Macska, mire utána eredtünk.
Egy kis ideig még üldöztük, aztán sikerült elkapni. Hiúz összetörte a talizmánját, az akuma pedig elakart repülni. Próbáltuk elkapni, nem sok sikerrel. Mikor már az egekben repedett, egy zölden fénylő nyíl eltalálta, és megtisztult. Mivel a talizmánjainkat már szinte teljesen lemerítettük, így mindannyian körbenéztünk. Hirtelen egy nyíl termett Hiúz mellett, és a zöld fény "beterített" mindannyiunkat. Mire a fények elmúltak, a talizmánjaink feltöltődtek. Meglepetten körbenéztem, majd a távolban egy fekete árnyat pillantottam meg. Intett egyet, majd eltűnt. Nem tudom, ki lehetett, de örülök, hogy segített.
- Hol van Macska?- Repültem körbe.
- Az előbb még itt volt!- Ugrott fel az egyik háztetőre Hiúz
Főnix nem csinált semmit, csak nézelődött.
- Figyeljetek, nekem van egy ötletem.- Mondta, majd felkapta Hiúzt, és elrepültünk.
Nem telt bele sok idő, és meg is találtuk Katicáékat. A rengető az egyik kezében a cicát, a másik kezében a bogárkát fogta.
- Most mi legyen?- Nézett a csapdába esett hősökre Főnix
- Mi legyen?! Kiszabadítjuk őket, és legyőzzük a gonoszt!- Tervelt Hiúz.
Ahogy a rengető észrevette, hogy közeledett, elkezdett ugrálni. Vele együtt pattogott a talaj is.
- Hagyd abba!!!- Nyávogott Macska
- Még mit nem!- Kacagott a gonosz, majd tovább folytatta a rengetést.
- Ez most komoly?!- Néztünk mindannyian a cicára, amire csöndben maradt
Főnix és én a superképességünket bevetve kiszabadítottuk Katicát és Macskát. Hiúz Odafutott Katica mellé, majd ők is bevetették a "fegyverüket". A bogárka egy kötelet, a nagycica pedig egy kis, fekete cicát kapott segítségül. Egymásra néztek, majd mindketten elindultunk. Mi, hárman pedig fedeztük őket közben. Főnixxel persze a levegőből, a cica pedig a földről. Hamarosan azon vettük észre magunkat, hogy Katica összetöri az érmet és a megtisztitott lepke elrepül. Mindenki mindenkivel hősiesen összepacsizott és elment a dolgára. Avagy eltűntünk. Én a lehető leggyorsabban tűntem el a csatahelyről, mert láttam, hogy Zack indul vissza a mosdó mellé. Gyorsan bekanyarodtam, de leszállni már nem volt időm, ugyan is lemerűltem és még a levegőben szétestem a kwamimmal. Persze mindketten nagyot koppantunk.
-Áááúúúú!!-támászkodtam fel, majd azon vettem észre magam, hogy Zack beszól.
-Jól vagy? Mi történt?
-Jól vagyok.-könyököltem fel-Csak elcsúsztam. De kutya bajom! Mindjárt megyek.
-Ilyet többet ne!-repült elém Dreamy.
-Igyekszem.-bólintottam, majd felálltam. Dre gyorsan elbújt majd kinyitottam az ajtót és kimentem.-Bocsi, hogy eddig tartott. Megcsináltam közben a hajam...-mosolyogtam.
-Semmi baj. Sajna lemaradtál a harcról.
-Milyen harcról?-kérdeztem mit sem sejtve.
-Katica, Fekete Macska, Hiúz, Főnix, Fúria vs. Szúmóharcos.-mosolygott.
-Nem, sajna lemaradtam róla.
-Pedig érdekes volt. 
-Van kedvenced?-mosolyogtam kiérve a suliból(ugyanis elkísér haza♥)
-Persze! Legjobban Fúria a legszimpatikusabb. -válaszolt mire elmosolyogtam, és talán egy kicsit el is pirultam. Az úton elég sokat beszélgettünk. Sokat megtudtam róla, de ő sem hiánykodhat a rólam megtudott infókból. Persze most is sokat nevettünk. hamarosan meg is érkeztünk a kávézó sarkához. Mindketten megálltunk és egymásra néztünk.
-Akkor én most elköszönök.-mosolyogtam, mire ő is elmosolyodott.
-Holnap a suliban találkozunk.-kacsintott majd haza felé indult.
-Rendben, Szia!-intettem utána majd beléptem a kávézóba. Köszöntem Justine néninek majd felmentem a szobámba és ledöltem az ágyra. Dreamy elém repült feltartva a kezét, szóra nyitva a száját.
-Első fiók.-mutattam unottan a kekszek felé. 
-Köszi.-felelte majd kivett egyet és vissza jött. -Nagyon kedves ez a srác...
-Bizony.-sóhajtottam.
-Talán lesz még valami köztetek.-kacsintott.
-Jaj, hagyjál már ezzel-legyintettem rá.
-Dúúl a luuuvv!!!-mosolygott boldogan.
-Ajj, mááá'-húztam a helyemre a párnám elvörösödve.
-Én tudom, ááám-harapott bele a kekszébe.
-Arrg-sóhajtottam majd megzizzent a telefonom. Gyorsan hasra fordultam és megnéztem ki írt.
-Biztos Zack az.-repült mellém Dre.
-Fogadunk?-kérdeztem. -Hpp, ez Bogi. Vesztettél.-nyújtottam ki a nyelvem.
-Fenébe.- ült rá a fejemre. Gyorsan elolvastam a pár soros szerelmetes levelét, majd gyorsan válaszolt is rá.
-Mit akart?-kérdezte unottan.
-Pizsipartit holnap nála.
-És elmész?
-Ez nem kérdés!
-És én itthon maradok?
-Maradhatsz.-mosolyogtam rá. Ettől persze kicsattant az örömtől. Ezt követően hamar elálmosodtunk és bedöltünk az ágy mindketten.