1.rész-Rettenetes Rengető

Ma is korán keltem, de az új kávéfőzőre. Megnéztem az órát, és kómásan sétáltam le a lépcsőn. Útközben találkoztam Kyle-al, aki alvós naciban sétált le, aztán megakadt a szeme a pizsi felsőmön.

-Ez nem az én felsőm?-kérdezte kávéval a kezében.

-Csak volt.-aztán leértünk. Megálltunk a lépcsőn és álmosan néztünk a kávégépet ütögető Justine nénit.

-Sziasztok,gyereket.-köszönt kedvesen, majd tovább ütögette a sípoló szerkezetet.

-Justine néni, reggel 2 óra van. mit tetszik csinálni ilyen korán?-töröltem meg a szemem álmosan. 

-Jaj, de kis édes a felsőd.-tért el a témától. Hát...tényleg naon cuki. Kyle vette de neki nem tetszett és elloptam, mert nekem nagyon is. Batman jele van rajta és háromszor is bele férek. Naon szeretem.

-Justine, kávét akartál volna szerelni?-kérdezte Kyle félig aludva.

-Főzni.-suttogtam oda neki.

-Főzni, na.

-Hát, igen. Segítené... Neked honnan van kávéd?-állt meg a szeme Kyle kezében tartott bögrén. 

-Van saját, nem sípoló kávéfőzőm.-jelentette ki.

-Csinálnál nekem is egyet?-kérdezte reménykedve.

-Persze, egy pillanat.-mondta és mielőtt felment kihúzta a kávéfőző zsinórját a falból. ez után én is visszamentem aludni. Reggel rendes időben felkeltem és összeraktam a tancuccom, és lementem segíteni Justine néninek. Épp Kyle-t oktatta, hogy hogyan kell a kasszát használni. Felkötöttem a köpenyem és vártam az első vendégemet. Egy szőke hajú, zöld szemű srác lépett be a barátjával, majd elkezdtek veszekedni. egy idő után odajöttek, hozzám.

-Szia. Ugye ez egy bolt?-kérdezte a barátja rátehénkedve a pultra.

-Bocs, de ez egy kávézó.-jelentettem ki nevetve, mert láttam hogy  szőke srác a nevetés küszöbén küzd. Aztán a barátjának leesett, hogy tévedett és kitört a mögötte lévő srácból a nevetés.

-De lehet, hogy van neki, egy próbát megér.-mentegetőzött.

-Miben segíthetek?-fordultam a szőkeség felé kedvesen.

-Trappista sajtot akartam volna venni, de mivel ez nem bolt...-és újra elöntötte a nevetnék. 

-Jól van.-fordult be a barátja.

-Van Trappista sajtunk. Pillanat és hozom.-mondtam, és hoztam a srácnak egy "kis" sajtot.

-Köszi, de cserébe veszünk is valamit.-mosolygott kedvesen. Közben kiderült, hogy Adrien a neve. Hamar sikerült kiszolgálni, aztán nem sokkal később megjelent Bogi is. Mondta, hogy benéz suli előtt, de megállítottam és felfutottam a cuccomért, majd én is iskolába indultam vele. Suli előtt találkoztunk Ezrával(Bogi új barátja) és együtt mentünk be az épületbe. Az osztály terembe érve lefagyva megálltam az ajtó mellett. Egy srác ült a padomnál. Nagyon magas volt, és barna haja, hasonlított Adrien-éhez. Borostyán színű szeme rikított már messziről. A vállán sport táska volt, gondolom edző cucc lehetett. A válla szélesebb volt, gondolom bicepszben sem hiánykodott ☺. Oda sétáltam a mellette lévő helyre majd letéve a táskám le ültem mellé és köszöntem neki.

-Szia.-mosolyogtam, mire felállt és kedvesen nyújtotta a jobbját.

-Szia. Zack vagyok.-mutatkozott be majd kezet ráztam vele.

-Én Kata vagyok. De a Katust jobban kedvelem.-mosolyogtam majd leültünk és neki álltunk beszélgetni. Legnagyobb örömömre az egész tanítást végig beszéltük. Nap végén sajna mennünk kellett így felálltunk az utolsó csengetés után.

-Majd holnap találkozunk.-állt fel ő is és felvette a vállára a sporttáskáját.

-Majd holnap.-vettem fel én is.

-Szia.-intett már az ajtóból.

-Szia!-köszöntem vissza integetve.

-Hogy hívják?-állt meg mellettem Bogi,Ezra kíséretével.

-Kit?-kérdeztem az ajtót bámulva.

-Hát őt.-mosolygott.

-Zack.-feleltem elábrándozva.

-Eljöttök megnézni a karate órát?-kérdezte Ezra.

-Persze! Kitartja?-kérdezte beleegyezve Bogi.
-Még nem tudom. Zack mesélte, hogy nem rég kezdték.-mondta Ezra a lent készülődő emberekre mutatva.
-Mikor kezdődik?-kérdezte Bogi.
-Még fél óra.-mutatott az órájára Ezra.
-Addig nincs kedvetek beugrani a kávézóba? Meghívlak titeket egy sütire.-kacsintottam rájuk.
-Benne vagyok!-vágták rá egyszerre, amire mind a hárman felnevettünk. Így is tettünk. Elmentünk és mindketten ettek egy fánkot. Az "uzsi" után visszasétáltunk a suliba a karate órára, és addigra már pont elkészültek az előkészítéssel.
-Sziasztok!-lépett oda hozzánk Zack.
-Helló!-köszöntünk mindhárman.
-Akkor kipróbáljátok?-érdeklődött kedvesen.
-Hát, mi nem úgy készültünk...-dadogtam zavartan.
-Jaj, nem lesz tőle semmi bajotok!-mosolygott és megragadta a karom és "lekísért". E kis incidens után persze Bogiék is követtek minket. Aztán egy darabig álltunk a tatamin, majd Bogi megtőrte a csendet.
-És most mi lesz?-kérdezte
-Nem tudom. Valószínűleg mindjárt megérkezik a tanító is, és akkor elkezdjük.- Nézett körbe Ezra

Nem telt bele fél perc se, és megérkezett az előbb megemlített személy is. A sporttáskáját az egyik padra rakva kezdte el beszédét.

- Sziasztok! Úgy látom, jó sokan gyűltünk ma össze. Sőt, újakat is köszönthetünk. Remek! Az én nevem John Merlyn. Mindenkit üdvözlök.- Kezdte el az edzést. Aztán mindenkit beállított párokba. Én Zack-et kaptam(♥),Bogi pedig Ezrát(dupla ♥). Mivel Zack régóta jár karatézni, így nekünk könnyebb dolgunk volt, de Bogiéknak többet segítettek. Mivel sok(na jó, majdnem az összes mozdulatot) mozdulatot rosszul csináltam így Zack sokszor állítgatott át. Volt mikor rosszul helyezkedtem, vagy hasonlók. Aztán, mikor épp "ütni " akartam elcsúszott a lábam a szőnyegen(zokniba voltunk) és egy nagyot huppantam. Erre Bogi és Ezra is odakapta a fejét.

-Neked ez nem megy, lelkem.-mosolygott Zack majd kedvesen nyújtotta a kezét, hogy felsegítsen.

-Úgy gondolod?-nevettem fel miközben felálltam. Ekkor Ezráékból is kitört a nevetés, így mi is nevettünk, majd folytattunk a gyakorlást. Már majdnem sikerült elsajátítanom az "alap helyzetből ütést" amikor egy szumó harcos jelent meg. Elkezdett a lábaival dobbantgatni, így földrengést kialakítva. Láttam ahogyan a tömeg el menekül és azt is láttam, ahogy' Ezra elvezeti Bogit(oan cukik♥). És én még mindig lefagyva néztem össze-vissza amikor Zack ragadta meg a karom.

-Gyere!-mondta és kivezetett a bejáraton.

-De, Bogi arra van!!-kiáltottam a barátosném után.

-Nem baj.-mondta futás közben.-Ezra tudja mit csinál.-kanyarodott be amikor elágazáshoz értünk.-Itt jók leszünk.-állt meg.

-Viszont nekem dolgom van. Sietek!-futottam be a lány mosdóba.

-Jaj, de cuki ez a srác.-álmodozott Dreamy.

-Tudom.-szűrtem ki egy szót a nagy levegő vételekből.-Dreamy! Pikkelyeket fel!-és gyorsan átváltoztam Fúriává. Óvatosan körbe néztem, hogy hogyan tudok kijutni. Szerencsére volt egy ablak amin kitudok repülni. Gyorsan nyitottam és repülés közben kerestem Hiúz. Ő is épp szabadulni próbált. Kedvesen felkaptam ugrás közben, majd lenéztem a kezeim között, hogy csak én vagyok az.

-Meg vagy.

-Csak el ne ejts.-kapaszkodott meg a kezeimbe belemélyesztve a karmait.

-Áú!-kiáltottam fel.

-Bocsi.

-Semmi gond.Már nem fáj.-mosolyodtam el és leraktam a a gonoszhoz érve. Épp repülő társamat, aki ügyesen cselezett. Minket is majdnem eltalált de sikerült kivédnem. Miután idegesen megrengette a földet leraktam Hiúzt egy biztonságos helyre. Ekkor kezdtem belézengeni óvatosan a diákok, hogy megnézzék a harcot. Persze a telefon sem maradt a táskában.

-Utálom, ha ezt csinálja.-nyavalygott Macska.

-Ugyan már.-mondta Hiúz majd leugrott.

Aztán Hiúz megrohamozta a gonoszt, de az ügyet sem vetve rá eldobta, mint egy labdát, de én sietve elkaptam és lettem egy biztos helyre. Egy darabig rohamoztunk, de egy fikarcnyit sem sebesült meg. Aztán megragadta Katicát és elrohant vele. Macska rögtön a bogárkája után eredt, Hiúzzal együtt. Mi persze, Főnix-el fedeztük őket. Aztán tettem közben egy kőrt és találkozott a tekintetem Zack-ével, aki ámulattal nézte Fúria siklását. Ezt elhagyva siettem a többiek után. Egy ideig kerestük őket, majd megálltunk egy háztetőn tanácskozni.
- Na jó. Most mi legyen? Nem találjuk őket sehol.- Szálltam le közéjük.
- Nem tudom.- Nézett körbe Főnix
- Tovább kell keresnünk!- Utasított Macska
- Gondolkodjunk logikusan. Hová tudna elbújni egy ilyen nagy ember?- Agyalt Hiúz.
- Vigyázat!- Mondta Főnix, mire mindannyian eltűntünk onnan. Egy újabb gonosz jelent meg a színen. A ruhája egy kicsit ijesztőbb volt, mint az eddig legyőzött gonoszoké. A színe fekete, a minták rajta pedig pirosak. Egy műanyag flakon (?) segítségével megsokszorozta magát, majd ránk támadt. Szinte időnk sem volt reagálni, mindez olyan gyorsan történt. Egy ideig csak ugráltunk a támadások elől, utána már vissza is vágtunk. Kiderült, hogy ha hozzáérünk a hologrammokhoz, akkor azok porrá válnak. Nem telt sok időbe, és az összes hologrammot eltűntettük. Már csak egy ellenfél volt, aki egy ház tetején bújkált. Odamentünk hozzá, és körbezártuk. Már éppen sikerült volna megszerezni az akumát, amikor Katica tűnt fel a színen.
- Sziasztok!- Köszönt
- De téged elvitt a Rengető.- Futott oda mellé Macska
- Igen, de kiszabadultam.- Mosolygott
- Hm.... Valami nem stimmel...- Agyaltam.
- Igazad van. Katica csak nem szabadulhatott ki olyan könnyen...- Gondolkozott Hiúz is.
- Igazad van!- Mondta a holosrác, majd kiugrott a közölünk.
Odahívta maga mellé Katicát, aztán hozzáért, amitől a bogárka elporladt. Ő is egy hologram volt. Elegem van belőlük! Mindannyian támadásra készen álltunk, majd a gonosz leugrott a tetőről.
- Gyerünk! Utána!- Utasított Macska, mire utána eredtünk.
Egy kis ideig még üldöztük, aztán sikerült elkapni. Hiúz összetörte a talizmánját, az akuma pedig elakart repülni. Próbáltuk elkapni, nem sok sikerrel. Mikor már az egekben repedett, egy zölden fénylő nyíl eltalálta, és megtisztult. Mivel a talizmánjainkat már szinte teljesen lemerítettük, így mindannyian körbenéztünk. Hirtelen egy nyíl termett Hiúz mellett, és a zöld fény "beterített" mindannyiunkat. Mire a fények elmúltak, a talizmánjaink feltöltődtek. Meglepetten körbenéztem, majd a távolban egy fekete árnyat pillantottam meg. Intett egyet, majd eltűnt. Nem tudom, ki lehetett, de örülök, hogy segített.
- Hol van Macska?- Repültem körbe.
- Az előbb még itt volt!- Ugrott fel az egyik háztetőre Hiúz
Főnix nem csinált semmit, csak nézelődött.
- Figyeljetek, nekem van egy ötletem.- Mondta, majd felkapta Hiúzt, és elrepültünk.
Nem telt bele sok idő, és meg is találtuk Katicáékat. A rengető az egyik kezében a cicát, a másik kezében a bogárkát fogta.
- Most mi legyen?- Nézett a csapdába esett hősökre Főnix
- Mi legyen?! Kiszabadítjuk őket, és legyőzzük a gonoszt!- Tervelt Hiúz.
Ahogy a rengető észrevette, hogy közeledett, elkezdett ugrálni. Vele együtt pattogott a talaj is.
- Hagyd abba!!!- Nyávogott Macska
- Még mit nem!- Kacagott a gonosz, majd tovább folytatta a rengetést.
- Ez most komoly?!- Néztünk mindannyian a cicára, amire csöndben maradt
Főnix és én a superképességünket bevetve kiszabadítottuk Katicát és Macskát. Hiúz Odafutott Katica mellé, majd ők is bevetették a "fegyverüket". A bogárka egy kötelet, a nagycica pedig egy kis, fekete cicát kapott segítségül. Egymásra néztek, majd mindketten elindultunk. Mi, hárman pedig fedeztük őket közben. Főnixxel persze a levegőből, a cica pedig a földről. Hamarosan azon vettük észre magunkat, hogy Katica összetöri az érmet és a megtisztitott lepke elrepül. Mindenki mindenkivel hősiesen összepacsizott és elment a dolgára. Avagy eltűntünk. Én a lehető leggyorsabban tűntem el a csatahelyről, mert láttam, hogy Zack indul vissza a mosdó mellé. Gyorsan bekanyarodtam, de leszállni már nem volt időm, ugyan is lemerűltem és még a levegőben szétestem a kwamimmal. Persze mindketten nagyot koppantunk.
-Áááúúúú!!-támászkodtam fel, majd azon vettem észre magam, hogy Zack beszól.
-Jól vagy? Mi történt?
-Jól vagyok.-könyököltem fel-Csak elcsúsztam. De kutya bajom! Mindjárt megyek.
-Ilyet többet ne!-repült elém Dreamy.
-Igyekszem.-bólintottam, majd felálltam. Dre gyorsan elbújt majd kinyitottam az ajtót és kimentem.-Bocsi, hogy eddig tartott. Megcsináltam közben a hajam...-mosolyogtam.
-Semmi baj. Sajna lemaradtál a harcról.
-Milyen harcról?-kérdeztem mit sem sejtve.
-Katica, Fekete Macska, Hiúz, Főnix, Fúria vs. Szúmóharcos.-mosolygott.
-Nem, sajna lemaradtam róla.
-Pedig érdekes volt. 
-Van kedvenced?-mosolyogtam kiérve a suliból(ugyanis elkísér haza♥)
-Persze! Legjobban Fúria a legszimpatikusabb. -válaszolt mire elmosolyogtam, és talán egy kicsit el is pirultam. Az úton elég sokat beszélgettünk. Sokat megtudtam róla, de ő sem hiánykodhat a rólam megtudott infókból. Persze most is sokat nevettünk. hamarosan meg is érkeztünk a kávézó sarkához. Mindketten megálltunk és egymásra néztünk.
-Akkor én most elköszönök.-mosolyogtam, mire ő is elmosolyodott.
-Holnap a suliban találkozunk.-kacsintott majd haza felé indult.
-Rendben, Szia!-intettem utána majd beléptem a kávézóba. Köszöntem Justine néninek majd felmentem a szobámba és ledöltem az ágyra. Dreamy elém repült feltartva a kezét, szóra nyitva a száját.
-Első fiók.-mutattam unottan a kekszek felé. 
-Köszi.-felelte majd kivett egyet és vissza jött. -Nagyon kedves ez a srác...
-Bizony.-sóhajtottam.
-Talán lesz még valami köztetek.-kacsintott.
-Jaj, hagyjál már ezzel-legyintettem rá.
-Dúúl a luuuvv!!!-mosolygott boldogan.
-Ajj, mááá'-húztam a helyemre a párnám elvörösödve.
-Én tudom, ááám-harapott bele a kekszébe.
-Arrg-sóhajtottam majd megzizzent a telefonom. Gyorsan hasra fordultam és megnéztem ki írt.
-Biztos Zack az.-repült mellém Dre.
-Fogadunk?-kérdeztem. -Hpp, ez Bogi. Vesztettél.-nyújtottam ki a nyelvem.
-Fenébe.- ült rá a fejemre. Gyorsan elolvastam a pár soros szerelmetes levelét, majd gyorsan válaszolt is rá.
-Mit akart?-kérdezte unottan.
-Pizsipartit holnap nála.
-És elmész?
-Ez nem kérdés!
-És én itthon maradok?
-Maradhatsz.-mosolyogtam rá. Ettől persze kicsattant az örömtől. Ezt követően hamar elálmosodtunk és bedöltünk az ágy mindketten.

Prológus

Ma is, mint minden nap, felkeltem és kinyujtózkodtam. Eltűrtem a szemembe lógó tincseimet, és körül néztem az ágyamon. Nem találtam amit kerestem így gyorsan lerántottam magamról a takarót és az íróasztalomhoz rohantam.

-Hey!-halottam egy ismerős hangot. Visszafordultam és odarohantam a ledobott takarómhoz.

-Végre, hogy megvagy. Bocsánat.-vettem a kezembe a keresettemet.

-Van kajád?-kérdezte.

-Persze, Dre.-tettem le. Ahogy' előbb mondtam, Dre vagyis Dreamy a neve. Dre amúgy egy kwami, és én pedig vagyok a gazdája, vagyis a szuperhős. A városomban két személyiség vagyok. Van a diáklány;Katus, és van a szuperhős; (Éj)Fúria. Dre' fajtáját egyébként én alkottam meg, mert imádom a sárkányokat, és Dreamy egy sárkány.
Gyorsan adtam a kwamimnak egy kekszet(dugi kaja :3) és felöltöztem. Épp a hajamat fésültem amikor meghallottam, hogy valaki pötyög a laptopomon. Gyorsan oda siettem és láttam hogy Dreamy ugrál a klaviatúrán. E-mailt írt. Elfelejtettem említeni, hogy van egy kedves levelező társam, Bogi. Régóta beszélünk és nagyon jóban vagyunk. Érdekesen sok a közös jellemzőnk. Egészen addig néztem a "levél írást" amíg vége nem lett. Dreamy, mint a ki jól végezte dolgát, leült a gép mellé és nézte ahogyan a szemem cikázik  sorok között. Rövid, tömör és lényegre törő volt. Csupán pár mondat.
,,Szia, Bogi!
Képzeld, anyuék tegnap szóltak, hogy ma reggel indulunk Párizsba!!!

Remélem majd közel lakunk egymáshoz,Katuss"

Mosolyogva fogadtam el a levelet, majd tovább készülődtem. Megyek Párizsba!!!! Vííííí!!!!! Oan naon happy vagyok!! Végre találkozhatok Bogi-val és végre személyesen is láthatom, nem csak az épp aktuális profil képét. Lementem reggelizni és vittem fel Dreamy-nek pár konzerv halat. Dre amúgy imádja a halat. Megálltam a tükröm előtt, és átnéztem az öltözékemen. Felkötött barna haj, farmer, fehér póló. Elhúztam a számát, és kitúrtam a szekrényemet. Miközben "válogattam" Dreamy abba hagyta egy kicsit a kajálást.

-Mit művelsz? Most újra kell hajtogatnod őket!!-"figyelmeztetett. Hát... én úgy válogatok, hogy mindent kidobálok, aztán majd "összehajtogatom", és majd "visszarakom a helyére".

-Nem tetszik ez a ruha. Így inkább átöltözök. Fő az első benyomás.-mutattam fel a mutató ujjam majd tovább szanáltam. Végül megállapodtam. Gyorsan fel is próbáltam és elégedett voltam az eredménnyel. Kék leggins, rajta egy piros testhez simuló díszszoknya és egy virágos felső, amit beletűrtem a szoknyába. Kibontottam a hajam és kész is voltam.

-Szép vagy. Most pakolj is vissza!-utasított a kedvesség.

-Jóvvan' pakolok.-feleltem nevető ránccal a szemem sarkában.

-Te ne beszélj így velem!Nem vagyok a barátnőd akivel így beszélhetsz!!-kiáltott rám.

-Ó tényleg?-álltam meg előtte csípőre tett kézzel. Dreamy vette az adást és csendben folytatta a halak fogyasztását. Nevetve vissza mentem és összepakoltam a legnagyobb bőröndömbe. Alig másfél óra alatt már a nappaliban ültem és vártam a bátyámat és anyát. Apu nem jön. Tulajdonképpen miatta is elmegyünk. Anyával most váltak el, és mivel ő nem hajlandó elköltözni, mi megyünk el innen. A másik ok, pedig az , hogy anya nagyon beteg. Halálos betegsége van. Azért pont Párizs lett, mert ott lakik a nagynéném, Anyu nővére, Justine, aki befogadott mindet, és segít anyának. Nem sokkal később megérkezett a bátyám is anyával és indulhattunk is a repülőre. Pár óra leforgása alatt már le is szálltunk. Felkaptuk a bőröndünk és indulhattunk is. Hamar elérkeztünk Justine néni kávézójához. Kyle(a bátyám) ajtót nyitott és rögtön le is dermedt. Justine néninek gyönyörű a kávézója! Sok kicsi asztal, egy pult, óriási hely... Gyönyörű! Hamar észre vett mindet és sietve elénk lépett.
-Szia, Hugi!-köszönt Justine néni majd észre vett minket is-és a gyerekek! Milyen kis helyesek vagytok!-köszöntött bennünket, majd átölelt Kyle-al együtt. Furán,de kedvesen összenéztünk, majd elengedett és csípőre tett kézzel nézett ránk.
-Hogy hívják ezt a két drágát, Elinor?-fordult anyuhoz, aki toló kocsiból mosolyogva nézett nővérére.
-Az idősebbig Kyle, a pici pedig Kata.-mutatott ránk kedvesen.
-Csókolom...-köszöntünk esetlenül mire furán elnevette magát.
-Jaj, ugyan kérlek!-legyintett Justine néni.- Nyugodtan tegezzetek.-mosolygott kedvesen. Kyle csaj simán Justine-nak nevezi, de nekem maradt az utótag ☺ Justine néni gyorsan megmutatta a szobáinkat, majd anyával kiszolgálta a vendégeket.
-Itthon?-fordult felém biztató mosollyal Kyle.
-Valami olyasmi.-mosolyogtam vissza és mindketten beléptünk a szobánkba. Dreamy már az ajtóban ki is röppent a rejtekéről és velem együtt csodálta az új szobámat. Nem vitás, szép kis szoba. Tetőtéren van, van kis erkélye is, és nagyon nagy maga a helyiség is. Volt benne egy nagy íróasztal, egy franciaágy és egy óriási szekrény. Dre rögtön megrohamozta az ágyat, majd az ablakhoz sietett. Én is mellé sétáltam és könyökölve néztem a felhőket, a házak tetejét, az úton elhaladó autókat, a sétáló embereket...egyszerűen gyönyörű volt. Aztán egy idő után megtörtem a csendet.
-Pakoljunk!- csaptam össze a tenyerem és Dreamy-vel neki álltunk pakolni. 2 óra alatt készen is voltunk(zene hallgatás csodákra képes),aztán megzizzent a mobilom.
-Keres a pasid?-kérdezte huncutul Dre.
-Jaj, hagy má'! Amúgy Bogi írt egy SMS-t. Azt mondja, hogy találkozni akar velem az iskolája elött. Hmm... Fél óra múlva kezdődik a tanítás. Megyünk?-kérdeztem Dre-t.
-Én nem akarok...-jelentette ki sértetten.
-Nem kérdés volt.-mondtam vidáman és Dreamyt elbújtatva elindultam. Útközben szóltam, hogy hova megyek, majd elindultam. Persze Dreamy már járt Párizsban (fogalmam nincs, mikor), így ő navigált. Hamar odaértünk, sőt! Még előbb is. Nem sokkal később megállt előttem egy lány. Hosszú göndör haját elrejtette a válla mögött, frufruja majdnem beléért a szemébe. Magas volt és szimpi. Egy darabig szemeztünk majd megtörte a csendet.
-Katus?
-Bogii!- kiáltottam majd meg öleltem. Ezzel egy darabig elvoltunk, aztán sajna mennie kellett mert már így is késésben volt, de megígérte, hogy majd találkozunk a kávézóban. Gyorsan besietett az épületbe, s én pedig haza baktattam. Felérve a szobámba ledőltem az ágyba és elaludtam.
Nem telt bele egy óra, Dreamy elkezdett ugrálni a mellkasomon.
-Kataaa, Kataa!!-nyaggatott.
-Ébren vagyok!!-ültem fel ijedten, amitől Dreamy röpült egyet.-Mivan'? Hol van? Mi történt?-forgolódtam.
-Éhes vagyok.-jelentette ki nyűgösen Dre.
-Most ezért keltettél fel?-kérdeztem álmosan. Felálltam és adtam neki egy kekszet rágcsálni.-Ha keresnél, lent leszek.-szóltam neki aztán lesétáltam a lépcsőn. Justine néni épp Kyle-nak magyarázott valamit, de szegény már nagyon unta.
-Á, Kata. Gyere, drágám!-szólított meg Justine néni, mire lassan oda baktattam.
-Mi nem megy, bátyus?-kérdeztem kedvesen felnézve rá. Bár, nem tudtam mi történik, de őt ismerve megeshet ez is ☺
-Nem működik a kávéfőző.-jelentette ki durcásan a pultnak dőlve. Erre kijentésre akaratlanul is elnevettem magam.
-Próbáld csak ki!-utasított mérgesen.
-Oké.-nevettem tovább és odaálltam a kávéfőző elé. -Ööö...-nézegettem a gombokat. Volt vagy 50 de egyiket se értettem.
-Erről beszélek! Látod, Justine, nem tudunk avval kávét főzni!
-Akkor szerintetek, kéne egy másik kávéfőző?-kérdezte szomorúan megsimogatva a gépet Justine néni.
-Hát, jól jönne.-felelte unottan Kyle.
-Akkor menjetek el és vegyetek!-mutatott ránk.
-Mi? Én nem csináltam semmit!-döbbentem meg.
-De te is fogsz majd vele főzni! Itt a pénz menjetek!-hagyott ott minket Justine néni.
-Kösz.-fordultam sértetten Kyle felé.
-Nincs mit.-mosolygott elégedetten. -Gyere menjünk.-és elindultunk kifelé az ajtón. Aztán Kyle felszállt egy két személyes robogóra.
-ez a tied?-kérdeztem döbbenten tőle.
-Igen. Jössz, vagy majd magadtól eltalálsz oda?-kérdezte és indulni készült a "járművel".
-Én is megyek, itt ne hagyj!-kiáltottam utána és felültem a robogóra. Kyle nyomott a fejemre egy bukósisakot és elindultunk. Kb. 1 óra alatt megtaláltuk a megfelelőt(ugyan olyan, csak könnyebb használni☺), és még vettünk reggelit is. A nap hátra levő részében segítettem a kávézóban, majd délután megérkezett Bogi és egy fiú. Hamar meg is érdeklődtem, aztán elmentünk a parkba. Ott hamar fel is bukkant az első ellenségem. Gyorsan elbújtam és kimondtam a "varázsmondat"-ot("Dreamy! Pikkelyeket fel!") Nagy nehezen, de le tudtuk győzni a Rémbohócot. Kiderült, hogy nem csak én vagyok itt se hős, se újonc. Volt egy Fekete Macska nevezetű fiú hős, Katica(bogár) hősnő, Hiúz, szintén hősnő, és egy szárnyas srác, Főnix aki velem együtt újonc. miután végeztünk a gonosszal, gyorsan haza mentem és ledőltem aludni miután adtam enni 

Bevezető

Sziasztok!

Ez a blog Miraculous:A párizsi hiúz testvér blogja. Úgyanis, ezt a történetet a másik blog bloggerinájával írom. Tulajdonképpen ugyanazt írjuk, csak mindegyikünk a saját szemszögéből. Ahogy előbb megemlítettem, ezt egy Miraculous-os blog.

Egy kicsit magamról:

• Imádok fanfictionokat írni akármiről!
• Imádom a sárkányokat
• imádok rajzolni
• szeretem a Miraculous sorozatot

Körülbellül ennyi, ami lányeges. Még annyi, hogy a történet rólam, és a legjobb barátnőm, Bogi életét mutatjuk be Párizsban.

Ha valaki nem ismerné a sorozatot, akkor itt vannak az infók: 

Marinette úgy néz ki, mint egy átlagos gimis lány, de távolról sem az. Valójában Marinette kettős életet él - amikor éppen nem titkos szerelméről, Adrienről álmodozik, ő Katicabogár, a szuperhős. Marinette-nek fogalma sincs arról, hogy Adriennek is van egy titkos szuperhős-énje, a Fekete Macska. Egymás valódi énjéről nem tudva, a függetlenségét foggal-körömmel védelmező Katicabogár és az elbizakodott Fekete Macska saját küldetéseik során állandóan egymásba ütköznek.

És még pár dolog a szereplőkről:
Marinette/Katicabogár:
Az alsós gimnazista Marinette mindig az élet napos oldalát nézi, és imád segíteni másoknak abban, hogy megoldják problémáikat. A kirobbanó és élettel teli lány szokást csinál abból, hogy előbb cselekszik és csak utána beszél! Az általában magabiztos Marinette összes bátorsága az inába száll, amikor titkos szerelmével, Adriennel találkozik - ilyen szuperhős-alteregójával, Katicabogárral sosem történne meg. 

Adrien/Fekete Macska

Adrien, egy gazdag üzletember fia kamerák kereszttüzében nőtt fel, ugyanis ő apja híres divatmárkájának modellje. Egy átlagos életről álmodik, ám szabadságát hírneve korlátok közé szorítja. Csak akkor igazán szabad, amikor Fekete Macska bőrébe bújhat. Mások Adrienben a tökéletes srácot látják, de Marinette szerint sokkal több ő, mint csak egy jóképű fiú.

Remélem elnyeri a tetszéseteket, jó blog olvasását ☺